Az asszertív kifejezés egy olyan viselkedésformát ír le, melynek során egy adott érzelmi konfliktusban az egyén úgy képes érvényesíteni a szükségleteit, hogy közben a másik fél szükségleteit is tiszteletben tartja. Az asszertív viselkedés gyakorlatilag az arany középút a behódoló/alárendelt/passzív, illetve a fenyegető/agresszív magatartásforma között.
Az az egyén, aki asszertív kommunikációt folytat, tisztában van vele, hogy ő maga mit szeretne elérni és ezzel párhuzamosan tisztában van a másik igényeivel is. Saját önismerete, illetve a másikról való tájékozódása (kérdések) folyományaként önbizalommal rendelkezik és magabiztos a fellépése, viselkedése. Asszertív kommunikáció során az egyén őt érzelmileg alaposan érintő szituációban is képes empátiával, kifejezett indulat nélkül reagálni, azt mondja, amit gondol, képes nemet mondani, véleménynyilvánításában konstruktív, figyel mások gondolataira, kérdez. Egy asszertív viselkedésű ember környezetével összhangban igyekszik elérni céljait, erőt nem alkalmaz, együttműködést tanúsít.
Vannak, akik nem merik az önérvényesítést gyakorolni, attől való félelmükben, hogy agresszívnek minősítik őket. Ezen a félelmen túl gyakori érv az asszertivitással szemben az is, hogy “Manapság csak az agresszív embernek van esélye a sikerre, s aki nem így viselkedik, az alulmarad“.
Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az agresszív viselkedés legfőbb jellemzője, hogy konfliktus esetén a másik fél fizikai vagy erkölcsi bántalmazására törekszik. Célja tehát a dominancia megszerzése, nem pedig a konfliktus megoldása. A hatékony, önérvényesítő egyén a konfliktusok megoldására törekszik, nem pedig a konfliktus okozójának fizikai vagy erkölcsi megsemmisítésére, leértékelésére. Az agresszív egyén kommunikációját tehát csak akkor nevezhetjük sikeresnek, ha a bántalmazás a célja. Az agresszív ember gyakran mérges, elvörösödik, felfújja magát, szuggesztív tekintetű. Általában erőteljesen gesztikulál, hangos, a véleményét tényként közli, igazságnak állítja be.
Egy passzív ember viselkedésére az jellemző, hogy kerüli a problémás helyzeteket, kommunikáció elől kitér, visszafogottan viselkedik, konfliktus esetén nem tudja kifejezni érzéseit, igényeit, nem áll ki jogaiért. Az ilyen egyén ördögi körbe kerül: passzivitása okán rengeteg sérelem éri, személyes ügyeiben is hagyja, hogy a másik elképzelése érvényesüljön. Emiatt tehetetlennek éli meg magát, majd egyszer csak a környezet számára is váratlan módon kitör. A bizonytalan és az agresszív viselkedés tehát voltaképpen igen közel áll egymáshoz.
Legyünk tisztában a minket megillető jogokkal, de fogadjuk el a velük járó kötelezettségeinket is! Ha így teszünk, és betartjuk munkánk, valamint az emberi együttélés legalapvetőbb szabályait, akkor könnyebben képesek leszünk beismerni hibáinkat is – mert tudjuk, hogy azok jóvátehetők, és emberi értékünket nem kisebbítik. Az asszertív jogok listája:
Egy másik fontos asszertív kommunikációs elem természetesen az, amit mondunk. Ez a közlés optimális esetben teljes, azaz magában foglalja ezt a négy elemet:
1. Megfigyeléseink közlése
A jelen helyzet rövid bemutatása néhány mondatban, minél konkrétabban. Foglaljuk össze, hogy mi az, ami zavar, tömören, lényegre törően, és ne támadjuk a másikat.
2. Gondolatok közlése
Azok a gondolatok, amelyekkel a tények megismerését, más tényekkel és összefüggésekkel való kapcsolatát, az események múltbeli vagy jövőbeli kimenetelével kapcsolatos jelentőségét, korábbi ilyen elképzeléseinkhez való viszonyának tisztázását kíséreljük meg. Ilyen folyamatok végeredményét tükrözik a feltevések, hiedelmek, vélekedések is:
3. Érzések közlése
A kommunikáció legkényesebb fejezete az érzéseinkről való tudósítás. Sokan úgy vélik, érzelmeiket kimutatni gyengeségük jele, vagy hogy untat, zavar másokat. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az elleplezni kívánt indulati közlések mindenképp megtörténnek, csak épp áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan, s a befogadót megzavaró módon. Az érzelmi közlések a tényekhez, és a tényekből levont következtetéseinkhez való viszonyunkat fejezik ki.
4. Igények, szükségletek kifejezése.
Az, hogy egy adott közléssel mi magunk mit szeretnénk elérni, azt rajtunk kívül teljességében senki más nem tudja. Változás iránti igényünket, várakozásunk konkrétan fogalmazzuk meg.
Az asszertív kommunikáció belülről fakadó alkalmazása nem egy egynapos folyamat, de hosszan tartó használata során az egyén önértékelése megnő, szorongás és stressz-szintje nagymértékben csökken, élete harmonikusabbá, boldogabbá válhat.
Ha úgy gondolod, tudunk Neked vagy cégednek segíteni a hatékonyabb kommunikációban, írj az info kukac lajtorjastudio.hu címre vagy hívj minket a 30/364-0-364-es számon.
