Asszertív kommunikáció

Az asszertív kifejezés egy olyan viselkedésformát ír le, melynek során egy adott érzelmi konfliktusban az egyén úgy képes érvényesíteni a szükségleteit, hogy közben a másik fél szükségleteit is tiszteletben tartja. Az asszertív viselkedés gyakorlatilag az arany középút a behódoló/alárendelt/passzív, illetve a fenyegető/agresszív magatartásforma között.

 

Az asszertív egyén tisztában van vele, hogy ő maga mit szeretne elérni és ezzel párhuzamosan tisztában van a másik igényeivel is. Saját önismerete, illetve a másikról való tájékozódása (kérdések) folyományaként önbizalommal rendelkezik és magabiztos a fellépése, viselkedése. Az asszertív egyén őt érzelmileg alaposan érintő szituációban is képes empátiával, kifejezett indulat nélkül reagálni, azt mondja, amit gondol, képes nemet mondani, véleménynyilvánításában konstruktív, figyel mások gondolataira, kérdez. Egy asszertív viselkedésű ember környezetével összhangban igyekszik elérni céljait, erőt nem alkalmaz, együttműködést tanúsít.

 

Az asszertív viselkedés legfőbb jellemzői

  1. önkifejező és őszinte
  2. egyenes és közvetlen
  3. tekintettel van mások jogaira
  4. ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire
  5. konkrét helyzetre, célra, személyre irányul
  6. szociálisan elfogadható
  7. tanult magatartásforma.

 

Agresszív viselkedés

Vannak, akik nem merik az önérvényesítést gyakorolni, attől való félelmükben, hogy agresszívnek minősítik őket. Ezen a félelmen túl gyakori érv az asszertivitással szemben az is, hogy “Manapság csak az agresszív embernek van esélye a sikerre, s aki nem így viselkedik, az alulmarad“.

 

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az agresszív viselkedés legfőbb jellemzője, hogy konfliktus esetén a másik fél fizikai vagy erkölcsi bántalmazására törekszik. Célja tehát a dominancia megszerzése, nem pedig a konfliktus megoldása.  A hatékony, önérvényesítő egyén a konfliktusok megoldására törekszik, nem pedig a konfliktus okozójának fizikai vagy erkölcsi megsemmisítésére, leértékelésére. Az agresszív egyén kommunikációját tehát csak akkor nevezhetjük sikeresnek, ha a bántalmazás a célja. Az agresszív ember gyakran mérges, elvörösödik, felfújja magát, szuggesztív tekintetű. Általában erőteljesen gesztikulál, hangos, a véleményét tényként közli, igazságnak állítja be. 

 

Agresszív viselkedéshez vezető meggyőződések

  • A támadás a legjobb védekezés.
  • Az agresszió eredményhez vezet.
  • Jobb (erősebb) vagyok a többieknél.
  • A többiekben nem lehet megbízni.
  • Senki sem állíthat meg.
  • A többieknek nincsenek (olyan) jogaik (mint nekem).
  • A többiek ostobák/tudatlanok/lassúk.

 

Passzív (non-asszertív) viselkedés

Egy passzív ember viselkedésére az jellemző, hogy kerüli a problémás helyzeteket, kommunikáció elől kitér, visszafogottan viselkedik, konfliktus esetén nem tudja kifejezni érzéseit, igényeit, nem áll ki jogaiért. Az ilyen egyén ördögi körbe kerül: passzivitása okán rengeteg sérelem éri, személyes ügyeiben is hagyja, hogy a másik elképzelése érvényesüljön. Emiatt tehetetlennek éli meg magát, majd egyszer csak a környezet számára is váratlan módon kitör. A bizonytalan és az agresszív viselkedés tehát voltaképpen igen közel áll egymáshoz. 

 

Passzív viselkedéshez vezető meggyőződések

  • Nem vagyok erre alkalmas.
  • A többieknek nem tetszene, ha kimondanám, amit gondolok.
  • Az én véleményem nem olyan jó, mint a többieké.
  • Nem vagyok rá képes…
  • Tökéletesnek kell lennem.
  • Soha nem tudom teljesíteni.
  • Bárcsak megtehetném.

 

Asszertív kommunikáció

Legyünk tisztában a minket megillető jogokkal, de fogadjuk el a velük járó kötelezettségeinket is! Ha így teszünk, és betartjuk munkánk, valamint az emberi együttélés legalapvetőbb szabályait, akkor könnyebben képesek leszünk beismerni hibáinkat is – mert tudjuk, hogy azok jóvátehetők, és emberi értékünket nem kisebbítik. Az asszertív jogok listája:

 

Jogom van:

  1. Kapacitásom meghatározására
  2. Hogy tisztelettel bánjanak velem
  3. Hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
  4. Hogy megfelelően kifejezhessem a véleményemet és érzéseimet
  5. Hogy kérjem azt, amire szükségem van
  6. Hibázni
  7. Háttérben maradni, ha úgy tetszik
  8. Elutasítani, vagy tárgyalni
  9. Mentegetőzés nélkül kijelenteni, hogy „nem tudom”
  10. Gondolkodási időt kérni

 

Hatékony hallgatás

Ahogy fent is írtuk, az asszertív kommunikáció egyik fontos eleme a kérdezés, a hatékony információnyerő viselkedés, melynek jellemzői:
  1. Folyamatos, de nem erőltetett szemkontaktus.
  2. Kissé a beszélő felé hajló testtartás.
  3. A beszélő megerősítése bólogatással és parafrazeáló közbevetésekkel.
  4. Pontosítás, tisztázás, kérdések segítségével.
  5. A másik mondandójának megértésére való koncentrálás.

 

Teljes közlés

Egy másik fontos asszertív kommunikációs elem természetesen az, amit mondunk. Ez a közlés optimális esetben teljes, azaz magában foglalja ezt a négy elemet:

  1. megfigyelés
  2. gondolat
  3. érzelmek
  4. igényeink, szükségleteink

 

1. Megfigyeléseink közlése

A jelen helyzet rövid bemutatása néhány mondatban, minél konkrétabban.  Foglaljuk össze, hogy mi az, ami zavar, tömören, lényegre törően, és ne támadjuk a másikat.

 

  • „Óriási felfordulás van a raktárban. Két hete raktam benne rendet.”


2. Gondolatok közlése

Azok a gondolatok, amelyekkel a tények megismerését, más tényekkel és összefüggésekkel való kapcsolatát, az események múltbeli vagy jövőbeli kimenetelével kapcsolatos jelentőségét, korábbi ilyen elképzeléseinkhez való viszonyának tisztázását kíséreljük meg. Ilyen folyamatok végeredményét tükrözik a feltevések, hiedelmek, vélekedések is:

 

  • “Aki két hétig nem takarít a raktárban, az a harmadik héten sem fog.”

 

3. Érzések közlése

A kommunikáció legkényesebb fejezete az érzéseinkről való tudósítás. Sokan úgy vélik, érzelmeiket kimutatni gyengeségük jele, vagy hogy untat, zavar másokat. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az elleplezni kívánt indulati közlések mindenképp megtörténnek, csak épp áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan, s a befogadót megzavaró módon. Az érzelmi közlések a tényekhez, és a tényekből levont következtetéseinkhez való viszonyunkat fejezik ki. 

 

  • „Elkeseredtem, amikor megláttam a raktárban uralkodó állapotokat. Semmi kedvem sincs ahhoz, hogy újra én tegyek rendet.”

4. Igények, szükségletek kifejezése.

Az, hogy egy adott közléssel mi magunk mit szeretnénk elérni, azt rajtunk kívül teljességében senki más nem tudja. Változás iránti igényünket, várakozásunk konkrétan fogalmazzuk meg.

 

  • „Kérlek, csinálj ma délelőtt rendet a raktárban!”

 

 

Miben segít az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció belülről fakadó alkalmazása nem egy egynapos folyamat, de hosszan tartó használata során az egyén önértékelése megnő, szorongás és stressz-szintje nagymértékben csökken, élete harmonikusabbá, boldogabbá válhat.

 

 

Asszertív kommunikáció források

  • Daubner Béla: Asszertív kommunikáció

 

 

 

Ha úgy gondolod, tudunk Neked vagy cégednek segíteni a hatékonyabb kommunikációban, írj az info kukac lajtorjastudio.hu címre vagy hívj minket a 30/364-0-364-es számon.

0saves
Ha tetszett, amit olvastál, kattints a megosztó gombokra, hagyj üzenetet vagy iratkozz fel RSS feedre, hogy saját Readeredben olvashasd híreinket.